Nagyjából két éve találkoztam először a dán Iben Sandahl pszichoterapeuta nevelési elméleteivel. Egy kis kutatás, sok olvasás, illetve előadások meghallgatása után tudtam, hogy ez az az irány, amelyet szeretnék én is kipróbálni, alkalmazni saját családomban. Dánia rendszeresen ott szerepel a világ legboldogabb országainak dobogósai között, így érdemes megvizsgálni, hogyan is nevelik ők a gyerekeiket.

Tanácsok a dánoktól

1. Hagyd a gyermeket játszani. A szabad játék az egyik legfontosabb eleme a dánok stratégiájának. Nem a felnőtt irányít, hanem ők élvezik a saját szabadidejüket. Különböző korosztályok, legfőképpen a levegőn. A gyermekek irányította játék fejleszti az önismeretet, és nagyon sokat tanulhatnak egymástól is a gyerekek. A kirándulás nagyon jó példa, amely során szabadon lehet felfedezni a világot.
   
   
2. Légy őszinte a gyerekeddel. Ne dicsérd a tulajdonságait, kérdezd és bátorítsd, s az erőfeszítéseit értékeld. Légy őszinte akkor is, amikor kellemetlen dologról kell beszélni. Ha megismerik a világ folyását, az őszinte érzéseket, sokkal könnyebben boldogulnak később is. Ne csak vidám meséket olvassatok, keress eredeti Andersent, beszélgessetek a világról, a gondolatokról, érzésekről.
   
   
3. A meghitt együttlétek mindennaposak a dán családoknál. A “hygge” egy olyan szokás, ahol a család az ajtón kívül hagyja a problémákat és minőségi időt tölt együtt. Zenét hallgatva, játszva, vagy csak beszélgetve egy tea és gyertyafény mellett.
   
   
4. Újrakeretezés. A negatív szituációkat lehet más szemmel nézni, ami nagyon értékes a gyermekek számára. Egy probléma esetén meg kell keresni a jó dolgokat és azokra fókuszálni. Ez nem rózsaszín szemüveget jelent, ez azt jelenti, hogy megtanultok pozitívabban gondolkodni és máshogy látni a világot. Ha a gyereknek problémája van az iskolával, említsd meg neki a kedvenc rajzóráját, a barátait, vagy bármit, ami segíthet színesíteni a viharfelhőket. Abban kell segíteni a gyerekeket, hogy arra figyeljenek, amit meg tudnak csinálni, ne pedig arra, ami nem megy.
   
   
5. Nincs több ultimátum. Nincs fenyegetés, nincs feszült légkör. Úgy is lehet fegyelmet tartani, ha a szabályokat egymást tisztelve jelöljük ki. Ahelyett, hogy parancsra fogadnának szót, kérésre is reagálnak. A hatalmi játszmák elkerülése nagyon fontos a dánok számára. Tisztán kijelölik a határokat és nagyon sok bizalmat adnak a gyerekeknek. Ha a szülő úgy érzi, türelme határán van, visszavonul és tudatosan megpróbál figyelni arra, hogy lenyugodjon. Csak nyugodtan lehet ésszerű döntéseket hozni, ez vonatkozik a felnőttre és gyerekekre egyaránt. Szófogadó, nem hisztiző gyereket szeretnénk, tehát nekünk is ilyen példát kell mutatnunk.
   
   
6. Az empátiára való nevelés. A mások iránti tisztelet, megértésük és helyzetük átérzése nagyon fontos szociális készségek. A gyerekek nem csak mások érzéseit ismerik meg, de fejlődik helyzetértékelő képességük és saját érzéseiket is helyesen ismerik fel. Már egészen kicsi korban lehet tanulmányozni az arckifejezéseket - képek, ábrák segíthetnek, s kérdezd meg  a gyermeket, mit gondol, mit érez a képen lévő személy.
   
   
7. Ne avatkozz bele.  A gyereknek meg kell tanulni érvényesülnie különböző szituációkban, legyen az jó vagy akár rossz. Amennyiben nem fenyeget veszély, bízzunk annyira a gyerekben, hogy maga megoldja a helyzetet. Szeretnénk segíteni a rajtuk, ez természetes, de jobbat teszünk, ha hagyjuk, hogy ő tanulja meg, hogyan kell megbirkóznia a kihívásokkal.

A Kamaszok viselkedésének okairól ebben a cikkben olvashatsz: Kamaszok veszélyben