Hiteles szülők

Miért kell őszintébbnek lennünk a gyerekekkel, mint azt hisszük

Felnőttként hajlamosak vagyunk elkendőzni bizonyos dolgokat a gyermekek elől, amivel óhatatlanul is hamis világképet mutatunk. Őszintének kell lennünk, akár jó, akár rossz dologról van szó. Az őszinteség természetesen nem kegyetlen igazság kimondása, hanem valótlanságok állításának elkerülése. Nem dicsérhetem a fiam, hogy milyen remekül focizott, ha látom, hogy egész mérkőzés alatt csak kódorgott a pályán. Ilyenkor inkább megkérdezem, fáradt volt e, mert láttam, hogy nem ment annyira jól a játék és megbeszéljük, legközelebb hogyan kerülhetjük ezt el. Ő is tisztában van azzal, hogy milyen volt a teljesítménye, így, ha mellé állok és biztosítom támogatásomról, minden ellenére, tudni fogja, hogy hiteles és őszinte voltam. Ez erősíti őt is, és a kapcsolatunkat is.

A gyerekek pontosan tudják, mikor mondunk nagyot, csak hogy bátorítsuk, és azt is tudják, hogy ez nem összeegyeztethető a valósággal. A negatív élmények során meg kell próbálnunk átkeretezni a képet, amit látunk, megmutatni benne a jót, felvenni a színes szemüvegünket és pozitív következtetéseket keresni, hogy átfordíthassuk bátorítássá a bizonytalanságot. De nem mondhatjuk, hogy ügyes volt, amikor nem, nem mondhatjuk, hogy Piroska megmenekül a farkastól és eleve nem falja őt fel az ordas - ilyen meseváltozattal is találkoztam már.

Mindenki ismeri Hans Christian Andersen nevét, az ő meséin nőttünk popular-1229835_1920.jpgfel és adjuk tovább gyermekeinknek a történeteket. De nem is sejtjük, hogy azok a mesék, amiket mi hallottunk, köszönő viszonyban sincsenek a valódi Andersen mesékkel. Mégpedig azért, mert a mai “modern” nevelés próbálja megkímélni a rossztól, a szomorútól a gyerekeket, azt feltetelezvén, hogy ezzel kiegyensúlyozottabb és gyermekibb korszakot biztosíthat számukra.Az eredeti mesék sokszor szomorú véget érnek, a kis hableány - egyáltalán nem lélekkímélő Disney módon - öngyilkos lesz bánatában (természetesen finoman megfogalmazva habbá válik a tenger hullámain), az óvatlan, csellengő bárányt megeszi a farkas.


Ezek a befejezések valójában megtanítják őket arra, hogyan küzdjenek meg saját szorongásukkal, dühükkel, valamint segítenek megérteni saját és mások érzéseit, kifejlesztve bennük az empátia képességét. A realista világszemlélet nem azt jelenti, hogy a rosszra világítsuk rá, hanem azt, hogy elfogadjuk a történéseket a maguk valójában. Ezeket a meséket a skandináv országokban az eredeti verziójukban mesélik és bizonyítottan nincsenek olyan szörnyű hatással a gyerekekre, mint amennyire gondoljátok, ahogy most megrökönyödve olvassátok soraimat. Ezek az országok 40 éve a világ legboldogabb embereit nevelik fel. Csak bátorítani tudok mindenkit, hogy olvassatok sokat együtt, hiteles, őszinte történeteket, mert ezáltal a gyerekeknek is több szavuk és kifejezésük lesz, ha a saját életükről és érzéseikről szeretnének majd beszélgetni.

Ugyanez a realizmus kell, hogy megjelenjen a dicséretek terén is. A megfelelő módon, a megfelelő okért. Nem az eredményt kell magasztalni, hanem a munkát, amit belefektetnek a gyerekek, az utat, amit végigjártak. Az erőfeszítéseiket, a próbálkozásokat. Ha az eredményre, vagy képességeikre helyezzük a hangsúlyt, könnyen beleeshetnek a hibába, hogy azt hiszik, ők a legjobbak, a munkájuk tökéletes és fantasztikus, valamint munkájuk eredménye kizárólag magas intelligenciájuk, vagy zsenialitásuk eredménye. Az így dícsért gyerekek válnak nagyon gyorsan önbizalmuk áldozatává, akár nárcisztikus személyiséggé. Valójában pedig nem ezt szeretnénk elérni, hanem, hogy bízzanak önmagukban és elhiggyék, bármit meg tudnak tanulni, vagy el tudnak sajátítani attól függetlenül, hogy milyen képességekkel születtek.

A legfontosabb mégis, hogy példaként álljunk előttük, ne takargassuk önmagunkat. Nem vagyunk tökéletes szülők - hiszen ilyenek nem is léteznek. Lássák, kik is vagyunk valójában - hús-vér érző emberek, frusztrációkkal, örömökkel, erősségekkel és gyengeségekkel. Higgyük el, ha nem zavarjuk össze őket, ha hitelesek maradunk, akkor tényleg mi leszünk a tökéletes, de valódi szülők számukra.